Egy újabb szakításon vagyok túl.. viszont ez valahogy másabb mint a többi. A hangulatom olyan ingadozó hogy még néha meg is rémülök tőle. Egyszer azt mondom megleszek nélküle, máskor hiányzik,és megbántam amit tettem. Pont amikor életemben először igazán szerelmes lettem, azon kapom magam hogy újra átvertek.és az a legrosszabb hogy újra kezdek érzéketlenné válni. Egy könnycsepp se folyt le az arcomon. és még csak nemis fájt. viszont üresnek érzem magam...nagyon üresnek.
szánalmasan érzem magam.újra beleestem abba a hibába amibe régen. Hogy feltétel nélkül megbíztam benne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése