2010. július 22., csütörtök
jó napok:)
Igaz a baráti köröm kezd szétszakadni, de az új emberek is ugyanolyan szimpatikusak mint a régiek voltak egykor.
Nagyon sokat nevetek amikor kint vagyok velük. Mivel ott poénokban nincs hiány :)
Sanyi poénjai ütöttek nekem a legnagyobbat. Főleg amikor odamegy Reilához és odaszól hogy mond neki egy titkot... és egy hatalmasat böfög a fülébe. Reila jóformán megrémült abban a pillanatban, de pár másodpercel később ő is röhögött a többiekkel.
Tegnap pedig Balázs,Dávid,Reila,Lexa és Bazsó XD anyáám xd jó nap volt:)
Dávid a harapásod miatt még kapni fogsz:) :D
(L)
2010. július 19., hétfő
sok a süket duma.. kevés az igazság
De sajnos újra megszaporodott a hazugságok száma a környezetemben.
A legutolsót 3-4 napja kaptam. Nagyon nem esett jól. De főleg az hogy nem is a szemembe lett megmondva, hanem MSN-en közölte az adott személy.
Szerintem az a leggusztustalanabb dolog.
Csak ebben a legszebb hogy az ilyennek utána nincs semmi bűntudata.
Inkább mondaná meg az igazat...azt tudnám értékelni..de ezt?:/
Nade erről ennyit.
2010. július 12., hétfő
újra napsugár
Sok-sok bonyolultnak tűnő nappal kellett szembenéznem mostanában , de kezd minden helyrerázódni. Újra jólérzem magam a bőrömben. És ezt a barátaimnak köszönhetem.
az elmúlt 3-4 nap nem volt túl zökkenőmentes, de a végére egész jó dolgok sültek ki.
Péntek:
A nap érdekesebb része estefele kezdődött.
Bru kitalálta hogy Reilával később kísérjük haza aminek az eredménye egy elég elfuserált ötlet lett,
hogy csak akkor kísérjük el ha a kedves legjobb barátját kihívja. Hát. elmentünk hozzá, de nem találtuk itthon. szóval elég illuminált állapotban elindultunk vissza haza (vagyis inkább csak én voltam úgy.) mert nekem kissé megártott a úgy 30percel az indulás előtt beszerzett ütősebb energiaital. Rendesen fejbe vágott. Teljesen kifordultam önmagamból, és elkezdtem hangosan énekelgetni az utca kellős közepén , aztán a kedves Reila barátnőm nevettetésének következtében sikeresen félrenyeltem az említett energiaitalt ami az a számon és az orromon távozott XDDD voltaképp annyira szét voltam csúszva hogy ha a kobrától be lehetett volna rúgni én már rég részeg lettem volna.
2010.07.09
Szombat:
DVD-zés volt nálunk. kimentünk a közeli térre ahol a baráti köröm 98%-a megtalálható, és megvártunk még pár embert a kint lévőkkel. Mikor már Daniék is ott voltak elköszöntünk azoktól akik nem tartottak velünk és elindultunk hozzánk. Na ott mindenféle zűrzavar megtalálható volt , és az idegeim nem sokáig bírták a folyamatos hangoskodást. Az ingadozó hangulatomnak már az is betett, hogy senki se tudta kidobni a kukába a cigicsikket.
Kimentem a kertbe ahol néha néha volt társaságom majd később bementem újra a lakásba. Brigiék hamar hazamentek, ennek nem örültem. de attól még megvolt egy adott hangulat.
azért az este egész jól alakult:)
2010.07.10
Újra boldog lennék?
Meglehet :)2010. július 2., péntek
már semmi sem fáj.
szánalmasan érzem magam.újra beleestem abba a hibába amibe régen. Hogy feltétel nélkül megbíztam benne.
2010. június 25., péntek
"vége a depinek?"
Nem sok mindent csináltunk aznap de egész mozgalmasan telt. Reggel felhívtuk Fecót hogy van-e kedve kijönni kicsit , hogy végre találkozzak vele (életemben először) és megbeszéltük hogy találkozunk 4kor a Blahán. Késtek , amit egész jól fogadtam de kicsit morogtam utána alig észrevehetően. Mi még előbb is mentünk hogy nehogy az legyen hogy mi késsünk. ott vártunk nemegészen 63 percet körülbelül a galambok közt egy járdapatkán üldögélve. amikor már nagyon untuk magunkat odajött egy srác hozzánk tüzet kérni, végül ő is mellettünk kötött ki.
Egész jól elbeszélgettünk vele.
Amikor meg végre odaértek Fecóék elmentek anitával fagyiért , végül arra jutottunk hogy a feneketlen tónál folytatjuk tovább a délutánt. Beszélgettünk, szórakoztunk, meg ilyesmi. Nem volt rossz :] aztán 8 körül értünk haza, az engedett 7 óra után , végülis probléma nem volt belőle és egy nagyon jó nappal is gazdagodtunk tegnap.
2010. június 13., vasárnap
elkezdődött a nyár
A nyár első pár hete, mindíg vagy családi programokkal telik, vagy pedig egyedül töltöm azt az időszakot.Most az utóbbi lett megírva nekem előre.
Hisz... rengeteg mindent át kell gondolnom. Főleg hogy mit , és hol rontottam el eddig.És miként tudnám jóvátenni... vagy csak megpróbálni jóvátenni.
Sokszor elvesztem a fejem az utóbbi pár hónapban.. néha annyira hogy nem ismerek magamra. Bizalmatlan vagyok azokkalis akiket mindennél jobban szeretek.
A sors erre újra közbeszólt az életembe. Egy újabb hatalmas hibát követtem el ennek következtében. Úgy néz ki, elveszítem azt a személyt akit szeretek.
És ez nem egyszerű szeretet... úgy érzem mintha most először lennék igazán szerelmes.
Egyik nap.. arra a döntésre jutottam, szakítok vele. Mert úgy nem jó ha az egyik fél bizalmatlan.Mert a másiknak ez fáj.. De nem ment.. mert úgy éreztem belehalok ha elveszítem. Ilyen még sose fordult elő velem.
Patakokban folyt a könnyem miközben szánalmasan próbáltam kifejezni mennyire fontos is nekem. Másnap... kijelentette eltünik pár napra.. ez úgy ért mint a hidegzuhany...
Nagyon fájt.. főleg mert 1 régi emlék miatt egyből azon járt az eszem hogy most biztos szakítás lesz a vége..
ebben a pár napban rengeteget sírtam. Akaratlanul is folyni kezdett a könnyem ahogy rá gondoltam.
Anyum erre kitalálta.. menjünk el Velencei tóra kikapcsolódni kicsit , ami alap helyzetben nem is lett volna rossz ötlet. De most valahogy nem volt kedvem hozzá.
Odafele többször majdnem elsírtam magam a kocsiban , viszont nem lehetett mert nem akartam hogy tudomástszerezzenek a fennálló problémáról.
Sokszor kaptam lebaszást míg ottvoltunk , mivel a nap 90%ában ültem és a vizet bámultam 1 parti nagyobb kőről.
Minden életerőm egy pillanat alatt elszállt.
Amit még ehez a kisregényhez hozzátennék. Msn-en , telefonon, élőben| nem megtalálható/előrhető pár hétig..
tori killertoxic
2010. június 6., vasárnap
volt 1 botrányos esemény ami nagyon nagyban befolyásolta az életem, de mostanra már biztos vagyok mindenben.A történtek ráébresztettek kik is az igazi barátaim, és kik voltak azok akik csak valamilyen apróbb okhoz kötötten voltak mellettem.
megint sikerült beleesnem abba a hibába amibe folytonosan szokásom.Hogy megbíztam sok emberben akikben nem kellett volna.
de úgyérzem ez csak egy próba volt
kezdek talpra állni , pár személynek köszönhetően mégis hiányzik egy valaki az életemből akinek nem kéne.