2010. augusztus 23., hétfő

minden rendben

"Nem sokat tudok rólad,
Talán pont annyit amennyit kell,
Bár úgy érzem ismerlek és szeretlek,
De ez most már úgy kit érdekel.
Mikor sokat beszélgettünk mindent jónak gondoltam,
Sajnos ez már csak a múlt apró foszlánya,
Hisz személyednek mostanság csak csupán hűlt helyét találtam.
Egy nap aztán újra felém néztél,
Miket mondtál megmaradtak gyönyörű emlékképként.
Hol is folytatódik a történet tovább?
Hát én azt most így nem tudhatom.
Csak azt hogy szívem a tiéd, és várni fogok rád ameddig csak tudok."

Végre sikerült befejeznem a verset amit már rég elkezdtem :) és úgy néz ki happy end lett a vége
Aztán hogy mi sül ki belőle , az a jövő zenéje :)

Szeretlek Máté(L)

"Utolsó gondolatok."

"Bánatosan, egyedül gondolkozom az éjszakában,
Csak két szép szemed jár az eszemben melyet újra látni vélek a csillagokban.
Hiányoznak a régi emlékek,
A múltbéli események.
A sok rossz ,és jó
Melyekből most már semmit sem bánok.
Most pedig csak nézem ezeket az aprócska fényes pontokat,
Rád gondolok még pár utolsó óra hosszat.
Emlékedet hagyom lassan elszállni a szélben,
Nem teszek ellene semmit,történjen aminek történnie kell.
Mivel ez csak egy haldokló remény mely megragadt a darabokra tört szívemben."
2010.Augusztus 22.
A vers a történetemből származik , jelentősége csak annyi van hogy gondoltam megmutatom azoknak akik olvassák a bejegyzéseimet.




Sajnálom hogy ilyen sokáig nem jelentkeztem, de az élet egy újabb furcsa döntés elé állított és úgy gondoltam ezt nem írom most le. Túl sablonos lett volna. De már minden oké, lezártam és minden jó.
Kaptam egy építőnek nem igazán nevezhető kritikát egy számomra fontos személytől ami nem esett igazán jól , azt hogy "neked minek blog?utoljára 6.án írtál."
Felvilágosítanálak hogy én nem azért csináltam újra blogot hogy teleszórjam totálisan összecsapott bejegyzésekkel amiknek az égvilágon semmi értelme. Mindíg próbáltam megválogatni a szavaimat és a mondataimat úgy hogy kellemesebb hatása legyen annak a személynek aki olvassa. Nem tudom te ezt most támadó vagy építő kritikának szántad , de annyi biztos hogy ezt azért szerintem megtarthattad volna magadnak. Tudom hogy mit és miért csinálok anélkül is hogy beleszólnál a dolgaimba. Köszönöm.

Szalkszentmárton

Tegnap délután értem haza 6 napig tartó vidéki nyaralásomról a legjobb barátnőmmel és a szüleimmel. Nagyon jó volt velük lenni. voltak nagyon vicces beszélgetések is:)
anya:régen nagyon sokat énekeltem Edinának mikor még kicsi volt.
apa megszólal kint a konyhában:Lehet azért lett rossz a hallása.
anya: akarsz fürödni? mert ha igen nagyon szivesen bedoblak a vízbe.

Csináltunk képeket, rajzoltunk, énekeltünk, zenét hallgattunk, ültünk a stégen meg ilyesmik
Nagyon jól éreztem magam.


Reila(LLLL)

2010. augusztus 6., péntek

egyre rosszabb....

Amikor próbálom felejteni, csak egyre többet jut eszembe.. és rossz volt hallani hogy valaki mással fog lehetséges összejönni. Lehet többet érzek nála mint puszta vonzalmat?
Fogalmam sincs mit kezdjek a helyzettel. Legszívesebben félrehívnám beszélgetni hogy tisztázzam vele az érzéseimet, csak ezzel az ő önbecsülését rombolnám porig..
Nem tudom mit tegyek.
válasszam a rövidebb , és könnyebb utat.vagyis felejtsem el? Vagy pedig álljak elé és mondjam meg amit már rég óta elfolytok magamban?
felejtés..vagy pedig teljes leégés. mindkettővel ugyan annyit veszítek.

2010. augusztus 4., szerda

már nem érdekel.

Ma voltam megint kint, egész jó volt, énekelgettünk meg nevettünk.viszont valami nagyon elvette a kedvem mindentől. Kijött, pedig már egy ideje szerencsére nem láttam. Már attól hogy látnom kellett szúró fájdalmam támadt, pedig nem beszéltünk egymással. Csak köszönt és ennyi volt.
Mikor megpillantottam, egyből első gondolatként kimondtam hogy feladom. Nem fogom törni magam a semmiért, teljesen felesleges. Tovább fogok lépni és nem foglalkozni vele, még ha nehéz is lesz. De ez az egyetlen dolog amit tenni tudok, vagy pedig marad a plátói vonzódás aminek az ég világon semmi jövője.....